A beszéd az emberek közötti kommunikáció fontos eszköze. A gyermek beszéde a felnőttekkel való állandó kapcsolat során alakul ki.

Sok gyerek,miután megtanul beszélni,be nem áll a szája. Bizonyára te is ilyen voltál. Egyben ha találkoznak ezek a bizonyos kis "dumagépek" egy számukra idegen emberrel,azonnal elcsendesülnek,és kell nekik egy kis idő,mire feloldódnak.

A hangadás már a születéskor kezdődik, a felsírást a külvilág kellemetlen ingerei váltják ki.
A gyermek síró hangja az első hetekben szinte alig változik, a differenciáltabb hangadás csak az első hónap végén figyelhető meg, ilyenkor már a jó közérzetet is hanggal fejezi ki.

6-8 hetes korban kezdődik a gőgicsélés, a gyermek sorban próbálgatja a különböző hangokat. A gőgicsélés mennyiségét a környezet érdeklődése, kedvessége növeli.

A 3. hónaptól megjelenik a gagyogás, mely során olyan hangokat is hallat a gyermek, amelyeket az adott nyelvben később nem is fog használni.
A gyermek a beszédszerveivel való játszás közben a gagyogással fejleszti ki a beszéd alapjait azáltal, hogy elsajátít egyes izommozdulatokat. Minél többet gagyog, annál gyorsabban fejlődik ki a beszédkészsége. Ha a gyermek gagyogása bármi miatt, pl. félelem miatt megszakad, a beszédfejlődés késhet.

A 6. hónaptól megfigyelhető, hogy az utánzás milyen nagy jelentőségű a gyermeki beszéd fejlődésében. Gagyogásában ilyenkor már csak azok a hangok vannak jelen, melyek az adott nyelvhez szükségesek. A játszadozást, felfedezést is gagyogással kíséri, utánozva környezete beszédének hangsúlyozását.

A beszéd megértése az első szavak kimondását már megelőzi. Megérti a gyermek a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Az értelmes beszéd kialakulásának kezdetén egytagú szótagokkal jelöl meg egy-egy szót (pl. ma-maci, bo-bohóc,stb.), majd a szótagok ismétlésére kerül sor.

Az első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. Ezek könnyen képezhető szavak, amelyek egyszavas mondatoknak is tekinthetők. Megfigyelhető, hogy a gyermek beszédfejlődése az értelem fejlődésével sokszor nem esik egybe. Sok esetben 1-2 évet is késhet a gyermekek beszédének indulása.

A gyermek beszédének kialakulását nagymértékben befolyásolja a környezet tudatos nevelő munkája, a megfelelő beszédpélda. Az utánzási reflex ugyanis ebben az időszakban a legerőteljesebb.

A gyermekek fokról-fokra sajátítják el a beszédet. Kiejtése természetesen nem pontos, nehézségek mutatkozhatnak a szavak felfogásában, megértésében, sokszor ezt úgy vesszük észre, hogy a gyermek sajátos szavakat alkot. Ezek a jelenségek a beszédfejlődés természetes velejárói, és ezeken a nehézségeken a legtöbb gyermek hamar túljut.

A helyes beszéd kialakulását akadályozhatja a hallássérülés, elhúzódó vagy gyakran visszatérő fülbetegségek, szájpadhasadék, idegrendszeri fejlődési zavar.

A szülő számára figyelmeztetést jelenthet a szopási-nyelési probléma, a gagyogás elmaradása, késése vagy elégtelensége. Ilyen esetekben ajánlatos minél hamarabb logopédushoz fordulni, hogy a gyermek beszédfejlődését elősegítse.